Dokumentumközlés I.
Nemzeti Hírközlési Hatóság
Takács Péter úr
a hírközlési fogyasztói jogok képviselője /HFJK/
részére
Tisztelt Takács Péter úr!
A tegnapi nap során, a hvg.hu cikke nyomán arról értesültünk, hogy a 70-es mobilhálózat előfizetői, amennyiben a 1752 adományvonal felhívására tesznek kísérletet, akkor egy hang arra bíztatja őket, hogy amennyiben mégis adakozni akarnak, hívják a 1749-es számot.
Az az NHH honlapján jól látszik, hogy a 1752 számot a 70-es hálózat üzemeltetői igényelték.
Velem, mint az NSV ügyvivőjével tegnap este telefonon Virágh Adrienn, a 20-as hálózatot üzemeltető vállalat kommunikációs középvezetője azt közölte, hogy Ők is erre a lépésre készülnek.
A 1752 számra irányuló hívásokat a Nemzeti Segélyvonal Alapítvány tevékenysége, kommunikációja, szóval személyisége, jó hírneve, a vele kapcsolatban kialakult társadalmi bizalom váltotta és váltja ki.
Az NSV alapítója és Kuratóriuma megbízásából tisztelettel
felkérem,
soron kívül szíveskedjék ezt a végtelenül furcsa jelenséget kivizsgálni, s ha indokoltnak találja, minden késedelem nélkül szólítsa fel e két társaságot a súlyosan jogsértő gyakorlat abbahagyására.
Tudjuk, hogy nincs könnyű helyzetben, hiszen a névviseléshez és használathoz, a jó hírnévhez, a cégazonossághoz, a névbitorláshoz kapcsolódó ismereteink alapján első körben nyilvánvalónak tűnik az igazunk.
Ám az érvényben lévő szánhasználati rendelet talán túlságosan is a távközlési nagyvállalatok kezére játszik, s magatartásuk látszólag jogszerű, bár erkölcsileg éppen előfizetőikkel és az árvizek kárvallottjaival szemben súlyosan fogyatékosnak látszik. Ezek a társaságok a 1752 kapcsolását méltányos díj fizetése mellett is megtagadták, illetve döntésüket több mint fél éve halogatják előzetes és nyilvános csatlakozási nyilatkozatuk ellenére is.
Az alapprobléma már öt éve ismert. Az NSV méltányos, jogszerű és gazdaságilag is reális számkiosztási elhelyezésére az NHH öt év alatt nem talált megoldást. A fennálló jogszabályok – öt év bizonyítja ezt - szilárd bástyákkal védik az emeltdíjas szolgáltatások nagyvállalati piacát, s a mi álláspontunk, hogy díj fizetése ellenében a telefon szabadon használható közmű kell legyen, még egy átfogó nemzeti cél esetében sem nyert támogatást.
Amikor e sorokat írom a május 17-én indított 1752 adományvonali gyűjtést már 622 300 állampolgár hívta fel. ( www.nsv.hu / Ön ismeri a magyar telefonos gyűjtések történetét és adatait. Kérjük ezt is, az ebben a számban kifejeződő társadalmi bizalmat és támogatást is mérlegelje, beszámítva, hogy a 1752 csak a készülékek 54%-ból hívható.
Gyors intézkedését várva, tisztelettel: / Enyedi / Nagy Mihály dr.
Az NSV ügyvivője
Budapest 2010. 06. 07.
Dokumentumközlés II.
Nemzeti Hírközlési Hatóság
Takács Péter úr
a hírközlési fogyasztói jogok képviselője /HFJK/
részére
Tisztelt Takács Péter úr!
Az NSV alapítója és Kuratóriuma megbízásából tisztelettel
felkérem,
szíveskedjék jogilag, kötőerejét, kötelezettséget telepítő erejét tekintve értelmezni azt a tényt, hogy a Telenor Magyarország Zrt. Általános Szerződési Feltételeinek ( ÁSZF) 04.15. napján készített, utoljára 04. 27-én módosított és 05. 18-án érvénybe lépett szövege szerint a 1752 hívószám 250 Ft. értékű emeltdíjas hívásként a Nemzeti Segélyvonal javára jogszerűen, az NHH kontrollja alatt kihirdetésre került.
Ezt a tényt az Ön Irodájának munkatársa is rögzítette. Kérem, tegye egyértelművé, mi ennek a hirdetménynek a jogi relevanciája, gyakorlati tartalma, mit jelent ez a szolgáltató kötelezettségeinek tartalmára nézve, milyen jogai fakadnak ebből a szolgáltató előfizetőinek, akik az előfizetési díj megfizetésével bizonyos távbeszélési lehetőségeket, kapcsolási szabadságot szoktak megvásárolni.
Kérem, válaszoljon a következő kérdésekre:
1. Jogszerűen tagadta-e meg a Telenor a 1752 szám kapcsolását május 18. éjjel 0.oo órától a saját előfizetői számára?
2. Milyen következmények fakadnak egy ilyen magatartásból a szolgáltató koncessziós szerződése szerint?
3. Mivel magyarázható, hogy a javunkra meghirdetett számon azt állították a Nemzeti Segélyvonal számára adományozni akarók számára, hogy rossz számot hívtak, hiszen csak az lehetett volna a helyes szöveg, hogy (pl.) : A 1752 hívószámot a Telenor hálózatából nem kapcsoljuk. A szám nem volt rossz. Helyesen, vagy elmarasztalhatóan járt-e el a Telenor?
4. Miként értékelhető az a gyakorlat, amiben a Vodafone és a Telenor olyan szöveget közöl a hálózatukból a 1752-t adományozási szándékkal felhívókkal, hogy ha adományozni akar, hívja a 1749-t.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint az adott számmezőben a számot igénylő távközlési szolgáltató a saját hálózatában tetszőleges célra használhatja a számot, feltéve, hogy időben meghirdette azt. De mi a helyzet akkor, ha meghirdette, de ezzel ellentétes tartalommal használja?
Természetesen azt is tudjuk, hogy az adott szövegrész esetleg egy akarathiba miatt kerülhetett kihirdetésre, mert a szolgáltató időközben megváltoztatta álláspontját. Éppen ezért kérjük az Ön segítségét, hogy a nyilatkozati elvet, a hatályos ÁSZF jogi és gazdasági kötőerejét, az ennek sérelmét jelentó szolgáltatói magatartásokért viselt felelősség tartalmát meg tudjuk ítélni.
Gyors, csupán jogértelmezést, s nem vizsgálatot igénylő válaszát, illetve nyilatkozatát reméljük, hiszen előző beadványunk alapján - az Ön értesítése szerint – már vizsgálatot folytat.
tisztelettel:
/ Enyedi / Nagy Mihály dr.
Az NSV ügyvivője
Budapest 2010. 06. 07.
Melléklet: dr. Dávid Péter levele a 06.10-én a Telenor ÁSZF rögzítéséről
Tisztelt Enyedi Nagy Mihály!
Telefonos egyeztetésünkre hivatkozva jelen levelemhez csatolom a Telenor Magyarország Zrt. hatályos ÁSzF 1/A sz. mellékletét, melyben (168. oldal) feltüntetésre került a 1752, mint a Nemzeti Segélyhívó vonal részére fenntartott közérdekű adományozási vonal.
Üdvözlettel,
Dr. Dávid Péter
jogi munkatárs
Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője
Nemzeti Hírközlési Hatóság
Tel.: +36/1-4577-282
Fax.: +36/1-4577-105
Postacím: 1525 Bp.Pf.:75
Email: david.peter@nhh.hu
Web: www.hfjk.nhh.hu
Nagy szerencse, hogy erre a rögzítésre sor került!
Ha jól látjuk, a vonatkozó szövegrész időközben eltünt, ami újabb érdekes kérdéseket vet fel a magyar jogrendszer és a hatósági működés minőségével l kapcsolatban.!












